nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Egyéb hírek / A Táltosok Barlangjában oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
június 2020
előre
A Táltosok Barlangjában
Az ecuadori Tayos-barlangot, ... egy magyar kutató, Móricz János munkássága nyomán ismerhette meg a világ közvéleménye.
Varga Zoltán, a 44 éves tatai geológus, Móricz János Kulturális Egyesület elnöke Móricz János születésének 100. évfordulóján méltó módon szeretne megemlékezni a kutató emlékhelyénél. Többek között ezért is tartózkodott a közelmúltban két hetet Ecuadorban, melynek során részt vett egy négynapos Tayos-barlangbeli (1969 óta Táltosok Barlangja) expedíción.

Kevéssé ismert, hogy az ecuadori Tayos-barlangot, a világ egyik legrejtélyesebb, parázs vitákat és összeesküvés-elméleteket gerjesztő titokzatos objektumát egy magyar kutató, Móricz János munkássága nyomán ismerhette meg a világ közvéleménye. Ez ragadta meg Varga Zoltánt is, aki a későbbiekben önálló magyar expedíciót tervez Ecuadorba.

A tatai geológus elmondta, 1969-ben a nemzetközi média szenzációként számolt be arról, hogy Móricz János egy ősi civilizáció eddig ismeretlen és feltáratlan földalatti birodalmára bukkant Ecuadorban. Az ott élő őslakó shuar indiánok vezették el a magyar kutatót ősi szent helyükre egy titkos barlangbejáraton. A hatalmas Andok-hegység alatt, az amazonasi esőerdő kapujában, ezer kilométereken át húzódó, sok helyütt emberkéz által átalakított barlangrendszer egyik csarnokában Móricznak ismeretlen eredetű tárgyakat, kincseket mutattak a shuarok.

Felvetődik a kérdés: miért volt ilyen nagy bizalmuk Móricz János iránt. Mert azonosságot véltek felfedezni a magyar és a shuar nép eredet-mítoszai között. Mindezek mellett saját nyelvük néhány közös szavával kommunikálni tudtak egymással. Legendáikban sok ezer éves múltjuknak és a tőlük kirajzott más népekkel való rokoni kapcsolataiknak a tudata él.

– Ecuadori látogatásom célja az volt, hogy tapasztalatokat gyűjtsek egy későbbi magyar expedíció lehetőségeiről, a szükséges és bevált felszerelés összeállításáról, a logisztikai feltételekről – ismertette Varga Zoltán. – Az utazás, a személyes interjúk, valamint a tényleges barlangban eltöltött idő rengeteg új információval szolgált az előkészítéshez, valamint Móricz János életútjának jobb megértése szempontjából. A teljes csapat – hozzám hasonlóan – lelkes amatőrökből állt. Egy összefoglaló dokumentumfilm alapanyaga is elkészült a Quitói Földrajzi Társaság közreműködésével, mely sok interjút tartalmaz. Célom Móricz János életművének megismertetése, a valós alapokig való letisztítása, a kutatások folytatásának előmozdítása. Már 2012-ben rendeztünk Körmenden egy Őstörténeti Konferenciát, melyen felszólalt Móricz egykori ügyvédje és barátja, Dr. Gerardo Pena Matheus is. Az ő 600 oldalas dokumentumgyűjteményét „A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története” címmel magyar nyelven is kiadtuk azóta. A magyar kezdeményezés hírére rendelte el Rafael Correa úr, Ecuador államelnöke az új expedíciósorozatot, amelyre megfigyelőként kaptam meghívást. Mivel a Külügyminisztérium ingerküszöbét nem érték el a tájékoztató leveleim, így magánerőből kellett végrehajtanom ezt a feladatot, de a megnyíló lehetőségek tükrében mindenképpen megérte ez a befektetés. Mivel újra nyílik külképviseleti szervünk Ecuadorban, kívánatos lenne, ha a hazai szervek legalább gesztusszinten tájékozódnának a témában, mivel a témára rárakódott alaptalan mende-mondák sajnos nem jó színben tüntetik fel a történetet. Rafael Correát lebilincseli Móricz János története, így kínos lehet majd az a kérdése, hogy az ügy milyen mértékű támogatást kap hazánkban.

Varga Zoltán nem száll el a misztikum világa felé. Véleménye szerint a Tayos-barlanggal kapcsolatos és valóban fantasztikusabbnál-fantasztikusabb tudósítások, feltételezések 80 százaléka a legendák világába tartozik és nagyjából 20 százalékuk alkothatja a valóságot. Amennyiben a fennmaradó 20 százalék alapos feltárásra kerül, úgy véli, hogy az ebből leszűrhető eredmények is döbbenetesen új információkkal gazdagíthatják az őstörténeti kutatásokat.

A Tayos-barlang számtalan titkának egyike a híres fémkönyvtár, amely gyakran szerepelt Móricz tudósításaiban. Ez arany, vagy aranyozott lemezekre vésve őrzi az emberiség valódi eredettörténetét, számos embertípust ábrázoló szobor, valamint a sok ezer évvel ezelőtti technológiai viszonyokat messze meghaladó eszközök, mint például az egyik járatban megtalált fúrógép. A barlangrendszer spanyol nevét egy, a földalatti járatokban élő madárról, a tayo-ról kapta. A helyiek évente két alkalommal vadásszák egyedeiket a magas zsírtartalmuk miatt. A Táltos elnevezés Móricz Jánostól származik. A barlangrendszer „őrei”, a shuar indián törzs mítosza szerint is magasabb rendű lények lakják a titokzatos barlangrendszert, ez is erősíti a hely misztikumát.

Varga Zoltán érdekes témával zárta ismertetőjét, miszerint Móricz János teóriája, hogy az ecuadori Tayos-labirintus csak egy kis része annak a sok ezer kilométeres barlangrendszernek, amelyet az Andok vidékén egy ősi, ismeretlen földalatti civilizáció épített. Ennek sok helyen megtalálták már a bejáratát, a perui Cuzco városában annyian vesztek el e labirintusokban, hogy biztonsági okokból inkább befalazták a bejáratait. A teljes feltáró munka hatalmas nemzetközi együttműködést igényelne, de mivel a téma nem illik bele a fősodratú tudományos tézisekbe, így félresöpörtek eddig minden kezdeményezést. Varga Zoltán ennek ellenére azt vallja, hogy a megismerésben nem lehetnek tabutémák. A történelem az élet tanítómestere – tartja a mondás. Mi van akkor, ha Móricz múltunk egy eddig ismeretlen részére nyitott kaput? Tanulhatnánk belőle, ha igaza volt? Igen. Már csak egy kérdése maradt: kiknek és miért van félnivalója, ha esetleg feltárul az eddig titkolt igazság? Erre a kérdésre nem vár szavakban választ, szerinte a hozzáállásukkal vallanak színt az érintettek.

[ 2015.02.13. ]
MEGOSZTÁS:

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.


Hozzászólások

Nincsenek még hozzászólások!
Kapcsolódó képek
-
-