nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Környezetvédelem / Komposztálás oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
január 2020
előre
Komposztálás
Komposztálható nyersanyagok: A szerves eredetű anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók

A tájékoztató letölthető formátumban

A komposztálás nem más, mint irányított „humuszgyártás.”
A mi feladatunk csak annyi, hogy minél kedvezőbb életfeltételeket teremtsünk azoknak az élőlényeknek (mikroorganizmusoknak, gombáknak, férgeknek, gilisztáknak stb.), amelyek nagy „szakértelemmel” végzik el feladatukat.

Komposztálható nyersanyagok:
A szerves eredetű anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók
Konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter tartalma, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények (cserép nélkül) stb.
Kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz
Egyéb hulladék: kezeletlen fa, papír (nem színes), karton, haj és köröm.

Mit nem szabad a komposztba dobni?
Főtt ételmaradékot (főként húst és halat, mártásokat és leves-maradékokat), kenyeret és csontokat
Hamut (vagy csak nagyon kis mennyiségben)
Üveget, fémet és műanyagot (idegen anyagot)
Színes újságot
Pelenkát, porzsák tartalmát
Fáradt olajat, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert, gyertya maradékot (semmiféle veszélyes anyagot!

• A papír és karton biológiailag lebomlik és viszonylag könnyen komposztálható nyersanyagnak számít. A gyakorlatban azonban minden lehetséges esetben ezek papírként történő hasznosítását kell elősegíteni.
• Az ételmaradékokat, húst és csontot – bár komposztálható - ne tegye a komposzthalomba/silóba, mert az odavonzza a rovarokat, rágcsálókat, és bomlásukkor kellemetlen szagok keletkeznek.
• Tojáshéjat csak kis mennyiségben, és azt is összetörve tegye a halomba.
• Az ún. déligyümölcsök héját lehetőleg ne tegye a komposztba, vagy ha mégis e mellett dönt, akkor előzőleg alaposan mossa meg azokat. (A déligyümölcsök héját olyan anyagokkal konzerválják, amelyek késleltetik azok megrothadását. Ezek az anyagok azonban károsan hatnak a talajlakó élőlényekre, azok működését gátolják.)
• Fertőző, beteg növényeket ne tegye a komposztba, mert – bár a legtöbb kórokozó elpusztul a komposztálás során termelődő hő hatására – ezek ellenére több életképes maradhat.
• A porszívó tartalmát lehetőleg ne öntse a komposzthoz, mert a por sok káros anyagot, köztük elsősorban nehézfémet köt meg, ami károsítja a talajt, és a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe is bekerülhet.
• A nagy forgalmú utak mentén is nehézfém-szennyeződéssel kell számolni. Az itt lekaszált növényi hulladékot ne használja fel komposztálásra!
• A növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt komposztálható, a húsevő állatoké – a fertőzés veszélye miatt – nem.

KERTI ÉS KONYHAI HULLADÉKOKTÓL A KOMPOSZTIG

A növények (fák, bokrok, dísz- és haszonnövények) a talajból felvett tápanyagokból építik fel testüket (leveleiket, törzsüket)?
A talajból elhasznált tápanyagokat ezért pótolni kell. Ha a levelekben és más növényi részekben felhalmozódott tápanyagokat elégetjük vagy a szemétbe dobjuk (így azok kikerülnek a természet körforgásából), megfosztjuk növényeinket a továbbéléshez szükséges tápanyagoktól, és azok elpusztulnak.
A komposztálás segít abban, hogy természetes úton zárjuk ezt a körfolyamatot.

A komposztálásban résztvevő élőlények:
Mikroorganizmusok: többnyire egy sejtből álló, szabad szemmel nem látható növények vagy állatok. Ezek a mikroorganizmusok olyan enzimeket választanak ki, melyek segítségével le tudják bontani a szerves anyagokat.

Gombák és enzimek: ők ketten együtt dolgoznak a cellulózhoz és a fás szárú növényekben található, ligninhez hasonló, sűrű anyagok lebontásában

Makrofauna: az egyes rovarok, férgek, giliszták szerepe igen fontos a szerves hulladékok feldolgozásában. Járataik révén a komposzt levegőztetését biztosítják, folyamatosan keverik a szerves anyagokat, tápanyagokat bocsátanak ki

Ahhoz, hogy a mikroorganizmusok le tudják bontani a rendelkezésükre álló szerves anyagokat megfelelő tápanyagokra van szükségük megfelelő arányban!

A legfontosabb tápanyagok
A mikroorganizmusok munkájához – anyagcseréjéhez – két elem: a szén (C) és a nitrogén (N) nélkülözhetetlen. A mikroorganizmusok több szenet bontanak le, mint nitrogént. A szén és a nitrogén különböző arányban van jelen az egyes szerves anyagokban. A szalmában (búza, árpa) például kb. 100-szor annyi szén van, mint nitrogén.

Azt mondhatjuk, hogy általában minden ún. barna hulladékban (faág, gally, szalma stb.) sok szén van. Ezzel szemben a zöld, friss hulladékokban több a nitrogén és kevesebb a szén.

Amennyiben túl sok a nitrogén és túl kevés a szén felbomlik az egyensúly, csökken a lebomlás sebessége. Éppen ezért törekedni kell a helyes C:N arány kialakítására!
Ez úgy érhető el, hogy a zöld (főként konyhai) és barna (főként kerti vázanyagok) hulladékokat megfelelő arányban (3/4:1/4) keverjük egymással.
• Sok nitrogént (kevés szenet) tartalmaz: pl. gyümölcsök, zöldségfélék, fűnyiradék, virágok
• Kiegyenlített C:N arány: lomb
• Sok szenet (kevés nitrogént) tartalmaz és jó vázanyag: fák, gallyak, kezeletlen fa, faforgács

A szén: nitrogén arány mellett a vázanyagoknak is fontos szerep jut a komposztálás folyamatában.
A konyhai hulladékokhoz és fűnyiradékhoz mindig jó struktúrájú ún. vázanyagokat, pl. gallyakat, forgácsot kell hozzákeverni, mert ezek biztosítják a komposzthalom/siló átszellőzését, megfelelő környezetet teremtve az ún. aerob mikroorganizmusoknak (melyek működésükhöz oxigént és levegőt igényelnek). Levegő hiányában az aerob baktériumok elpusztulnak, helyükbe anaerob, rothasztó baktériumok lépnek. A rothadást többek között kellemetlen szagok képződése kíséri.

A rothadási folyamatokat mindig próbáljuk meg elkerülni megfelelő vázanyagok hozzáadásával!
• Vázanyagok: fanyesedék, gallyak, forgács
• Rossz szerkezetű anyagok: zöldség- és gyümölcsmaradékok, tea- és kávézacc, friss fűnyiradék

Nedvességtartalom
Az érési folyamat szempontjából meghatározó szerepet tölt be a nedvességtartalom is. Ha túl száraz a komposzthalom/siló az gátolja a mikroorganizmusok aktivitását, ha túl nedves, rothadási folyamatok indulhatnak el.

Akkor ideális a nedvességtartalom, ha olyan a halom állaga, mint egy nedves szivacs: nem száraz, de nem is csöpög.
• Sok nedvességet tartalmaz: fűnyiradék, zöldség- és gyümölcsmaradék, tea- és kávézacc
• Kevés nedvességet tartalmaz: forgács, száraz fanyesedék

Ha nem fedjük le a komposzthalmot/silót, sok csapadék hatására az esővíz telíti az üregeket, rothadás indul meg, a szivárgó víz a talaj mélyebb rétegeibe jut, kimossa a tápanyagokat. Ezt elkerülendő, és a kiszáradást meggátolandó, célszerű lefedni a halmot/silót. Erre legalkalmasabb valamilyen filcszerű anyag, gallyak, lécek. Műanyag fóliát is használhatunk takarásra, de ez azért nem célszerű, mert a fólia alatt befüllednek a nyersanyagok.

Kémhatás (pH-érték)
A komposztálás folyamata gyengén savas-gyengén lúgos kémhatás között zajlik le. Ha a konyhai és kerti hulladékok aránya körültekintően kerül megválasztásra, nincs szükség a kémhatás irányítására (meszezésre). A pH értéke a komposztálási folyamat során önmagától is lúgossá válik (de, ha túl sok savas kémhatású nyersanyagot, pl. tuja levelet, tölgyfalombot komposztálunk, célszerű meszezni).

Homogenitás
Ahhoz, hogy a folyamatok gyorsabban végbemenjenek, szükséges, hogy a kiindulási anyagoknak közel azonos méretük legyen. Az a legkedvezőbb, ha a nyersanyagok metszőolló, fejsze, esetleg valamely kisebb aprítógép segítségével kb. 2,5-5 cm-es nagyságúra kerülnek felaprításra.

Minél nagyobb felület áll a mikroorganizmusok rendelkezésére, annál gyorsabban és hatékonyabban tudnak dolgozni. A nagyobb felület azért is fontos, mert elősegíti a halom/siló átszellőzését azáltal, hogy kisebb lesz a légellenállás, ezért a levegő könnyebben átjuthat rajta.

Komposzt halomba rakása
Lehetőség szerint olyan komposztáló kerüljön kiválasztásra, amelyik közvetlenül a talajra helyezhető, vagy perforált aljú, biztosítva ezáltal az átjárhatóságot a talajlakó élőlények és a komposzt között.

A komposztáló tervezett helyén célszerű a talajra először egy kb. 10 cm vastag fakéreg (mulcs), szalma vagy gallyakból álló réteget rakni, ez biztosítja majd az alsóbb rétegek átszellőzését. Erre az alsó rétegre váltakozva kell konyhai és kerti hulladékokat tenni.

Forgatás
Az anyagok bomlása és átalakulása következtében a komposzt térfogata csökken, összetömörödik. Ennek következtében a komposzt belsejéből kiszorulhat a levegő, kedvező feltételt teremtve a rothadási folyamatoknak. A komposztot 9-12 hónap alatt legalább 2-3-szor ajánlatos vasvillával/lapáttal átforgatni.

Az átforgatás az alábbi előnyökkel jár:
• Az érett és még éretlen részek összekeverednek,
• A külső rész (zóna) általában kiszáradt részei belülre (mag- vagy aktív érési zóna) kerülnek, ahol gyorsan korhadni kezdenek,

A finom anyagokat a durva szerkezetűvel, a nedveset a szárazzal, a zöldet a barnával kell keverni!
A házi komposztálásnál a cél, a háztartásban és a ház körül keletkező minden szerves hulladék hasznosítása. Ez az egész év folyamán egyenletesen nem valósítható meg, mert az egyes hulladékok az évszakoktól függően eltérő mennyiségben keletkeznek. Tavasszal és nyáron sok a konyhakerti zöld, friss hulladék, ősszel pedig a barna hulladék képződik nagyobb mennyiségben. Szerencsére ez utóbbi, nagyrészt száraz, fás anyag (ágak, gallyak), ezért gond nélkül tárolható mindaddig, amíg megfelelő mennyiségű zöld, friss hulladék keletkezik.

KOMPOSZTÁLÁSI MÓDSZEREK
A komposztkészítésnek kiskerti méretben két alapvető megoldása lehetséges: a halom vagy prizma- és a silókomposztálás.

A prizmakomposztálás
A kerti és konyhai hulladékok komposztálásának talán legegyszerűbb módja a prizmakomposztálás. A nyersanyagokat prizmaszerű halomba rakják fel, úgy, hogy a szélessége kb. 120-150 cm, magassága 50-150 cm legyen. Minél magasabb a prizma, annál jobban fel tud hevülni, de 1,5 méternél semmiképp se legyen magasabb! Az időjárás viszontagságaitól óvni szükséges! A csapadék kizárására, de a levegő átengedésére alkalmas fedést is biztosítani kell.

A prizma előnyei: A prizma hátrányai:
• nem kell külön komposztálót vásárolni, • nem nyújt esztétikus látványt,
• közvetlen a kapcsolat a talaj és a prizma nyersanyagai között, • a rovarok, rágcsálók, háziállatok széttúrhatják
• minden gond nélkül bővíthető,
• az időjárási viszonyoknak kitett (ezért célszerű minden esetben lefedni a prizmát).
• jól hozzáférhető, könnyű átforgatni, nedvesíteni.


A silókomposztálás
Komposztsilónak nevezzük a komposztládákat, komposzttartályokat. Ezek házilag is könnyen elkészíthetők, számtalan formájuk ismert. A silók formája lényegtelen, lehet kerek vagy szögletes.
Ha komposztsilót vásárolunk vagy készítünk, figyeljünk arra, hogy
• megfelelő méretű és alulról perforált legyen, valamint
• biztosítsa a levegőztetést, nem csak alulról, oldalról is.

A silók fala készülhet fából, fémből, műanyagból. Ha fából készül, célszerű környezetbarát felületkezelő anyaggal bevonni, hogy tovább tartson. A kezeletlen fa is alkalmas erre a célra, csak az időjárás és a lebontó tevékenységek hatására gyorsan korhadásnak indul.

A siló előnyei: A siló hátrányai:
• nem túl drága a beszerzése, az összeszerelése gyors és egyszerű, • nehézkesebb az átforgatás, a komposzt kitermelése,
• kis helyigényű, • túl praktikus, ezért könnyen elfelejtheti gondozni (forgatni/nedvesíteni stb.).
• könnyen rendben tartható, jól bővíthető.

Alkalmazható zárt komposztáló edényt is, ami általában hasznosított műanyagból készül. Legfőbb előnye, hogy kedvező esztétikai képet nyújt, könnyen biztosítható a levegőztetés, a komposzt belseje jobban felmelegszik. Véd az időjárási viszontagságoktól és a háziállatok sem tudják széttúrni. Hátránya, hogy sokba kerül, alaposabb ismereteket kíván (fontos, hogy helyesen állítsuk össze a kiindulási anyagokat!), nehezebb átforgatni, kitermelni belőle a komposztot.

A KOMPOSZTÁLÓ MÉRETE
Kiskerti viszonylatban egy négyfős család számára egy-két 1-1,5 m3-es komposztáló szükséges.
• A komposztálót félárnyékos, jól megközelíthető helyen kell elhelyezni. Lehetőleg valamilyen fa vagy bokor árnyékába, ami védelmet nyújt a közvetlen napsütés, az erős szél és a heves csapadék ellen.
• Fontos a megfelelő talaj. Kerüljük a mélyedéseket, a rossz vízgazdálkodású (homok vagy agyag) talajokat!
• A közelben legyen csap vagy (eső)víztároló hordó, amivel megoldható a nedvesítés.
• A komposztáló körül legyen elegendő hely az éppen fel nem használt szerves anyagok tárolására, a komposzt átforgatására, kitermelésére.

SEGÉDANYAGOK A KOMPOSZTÁLÁS SORÁN
A zöld és barna hulladékok gondos szétválogatásával és megfelelő arányban történő adagolásával a komposztálási folyamat „magától” elindul és zökkenőmentesen zajlik le, különösen akkor, ha figyelemmel ápoljuk (forgatás, nedvesítés).
Vagyis, nincsen szükség segédanyagokra. Ugyanakkor, bizonyos esetekben, ajánlatos segédanyagokat használni.
Célszerű földet, érett komposztot (előző évről) vagy szerves trágyát szórni rétegesen, kis mennyiségben (max. 10%) a működésben lévő halomra. Ezzel elősegítjük a mikroorganizmusok elszaporodását, serkentjük a folyamatok beindulását.
Az ásványianyag-tartalom biztosítására, az esetleges kellemetlen szagok közömbösítésére agyagásványok: bentonitot, zeolitot, alginitet adagolható. Ha túl sok zöld és savanyú anyag került a prizmába, célszerű meszet hozzáadni (1 kg égetett mész vagy 2 kg mészpor/m3 komposzt).

A KOMPOSZTÁLÓ GONDOZÁSA
A jó minőségű komposzt előállítása érdekében néhány egyszerű dologra kell csak odafigyelni, melyek a következők:

1. VÁLOGATÁS: a nyersanyagok körültekintően kerüljenek kiválogatásra, hogy ne kerüljön bele idegen anyag, pl. üveg, fém, műanyag, veszélyes hulladék stb.!
2. APRÍTÁS: az anyagokat legjobb, ha 2,5-5 cm-es nagyságúra vágjuk.
3. KEVERÉS: nedves, „puha”, fehérje-dús zöld hulladékok és a száraz, „barna”, sok szenet tartalmazó hulladékok alapos összekeverése.
4. NEDVESSÉG:a komposztot védeni szükséges a túlzott csapadéktól és a kiszáradástól egyaránt.
5. FORGATÁS: minél többször, annál jobb.
6. ROSTÁLÁS: a kész komposztot rostáljuk át

Három-tizenkét hónap alatt megérik a komposzt. A folyamatot úgy tehető gyorsabbá, hogy gyakrabban forgatjuk át a komposztot.

A KOMPOSZT FELHASZNÁLÁSA
A komposztban lévő tápelemek ellenállóbbá teszik a növényeket a kórokozókkal szemben, egészségesebbek lesznek és esetleg több termést hoznak.
A komposzt színe és szerkezete révén javítja a talaj tulajdonságait: lazábbá válik, gyorsabban felmelegszik, jobban tudja tárolni a vizet és a hőt; így növeli annak termékenységét.

A komposzt olykor tartalmazhat olyan agyagokat, amelyek károsak lehetnek a talajra és környezetre. Ilyen veszély a házi komposztálás során ritkán alakul ki.
Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön veszélyes anyag a komposztba, különösen növényvédő szer, festék stb.

Veszélyforrást jelenthet, ha erősen fertőzött növényi részeket komposztálunk, mert nem biztos, hogy a halomban olyan magas hőmérséklet alakul ki, amely elpusztítja ezeket. Ezért a beteg növények ne kerüljenek a komposztba, vagy csak nagyon kis mennyiségben, és akkor is tegyük a halom belsejébe.

Hasonló a helyzet a felmagzott gyomokkal. Bár komposztálhatók, célszerű azokat néhány napig a tűző napra kitenni, száradni hagyni, felaprítani és kis mennyiségben a komposzt közepében elhelyezni.

A komposztot felhasználhatjuk a saját kertünkben a fák, bokrok és a veteményeskert ágyásaiban, de a balkonládákban, szobanövények cserepeiben is.

Kb. 3 hónap alatt friss komposzt keletkezik. Kb. 12 hónapot kell várni ahhoz, hogy érett komposztot kapjon. A friss komposzt még nem teljesen stabil, átalakult, ezért a növények gyökérzetére, növekedésére káros anyagokat tartalmazhat.

Az érzékenyebb növények (zöldségfélék, szobanövények stb.) földjébe mindig kész komposztot tegyen!

Az érett komposzt ismérvei
• szerkezete laza, morzsalékos,
• sötét (barnás-fekete) színű
• friss, erdőtalajra emlékeztető illatú,
• földszerű

A komposztot felhasználás előtt rostáljuk át! A nagyobb, nem teljesen lebomlott részeket adjuk hozzá a még nem kész komposzthoz vagy a következő alkalomig tegyük félre.

A kész komposztot lehetőleg azonnal használjuk fel, ha erre nincs mód és lehetőség, akkor nyitott edényben vagy halomba rakva tároljuk, melyet takarjunk le vízhatlan anyaggal.

A kész komposztot tavasszal, nem sokkal a vetés előtt célszerű kijuttatni, és a felszínen eldolgozni. Semmiképp ne forgassuk vagy ássuk mélyre a komposztot!
Tíz négyzetméternyi területre 5-10 liter komposztot szórjunk ki, ez kb. 2 mm-es vastagságú komposzt-réteget jelent.

A szobanövények cserepébe 1-3:1 arányban keverjük a komposztot, attól függően, mennyire tápanyagigényes a növény.


Forrás: http://www.kvvm.hu


[ 2014.04.07. ]
MEGOSZTÁS:

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.


Hozzászólások

Nincsenek még hozzászólások!
Kapcsolódó képek
-